Az első tanév iskolánkban 1948 őszén indult, 68 hallgatóval, az igazgató dr. Simoncsics Pálné volt. Az iskola neve ekkor Kossuth Zsuzsanna Állami Ápolóképző Intézet. A képzés kétéves volt, 17-18 éves kortól lehetett jelentkezni, legalább 8 osztályos, általános iskolai végzettséggel.

Kálvária sugárút 1. az első épület

1950-től önállóan működött a szegedi Teleki utcában a csecsemő- és gyermekápoló képzés Lázi Béláné igazgatása alatt. Ezt az iskolát 1959-ben a Kossuth Zsuzsanna ápolóképzőbe helyezték át, s Lázi Béláné igazgatóhelyettesként folytatta pedagógiai, szakmai munkáját.

Szintén 1948-ban kezdődött a szervezett oktatás a szülésznői illetve bábaképző szakon, a képzési idő itt is két év volt, s a képzés a Szülészeti- Nőgyógyászati Klinika igazgatójának közvetlen irányítása alatt állott, első igazgatója Dr. Batizfalvy János professzor volt. Az oktatás a klinika épületében folyt, a déli szárny III. emeletén kaptak helyet a bábanövendékek, továbbá a klinikán dolgozó néhány szülésznő és a továbbképzésre berendelt idősebb bábák.

A szülésznőképző 1949. április 1-től alakult át népi kollégiummá, valószínűleg NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) befolyására, s ez év július 1-től a Népjóléti Minisztérium hatáskörébe utalják a felügyeletet. Ebben az időben választottak névadót, így az iskola neve: Martos Flóra Állami Szülésznőképző Iskola lett.1951-től igazgatója: Molnár Ilma, egészségügyi védőnő volt. 1954-ben a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakiskola egyik tagozata lett, megőrizve nagyfokú önállóságát. 1973-ban azonban megszüntették a szülésznőképzésnek ezt a jól bevált formáját, helyette az egészségügyi szakközépiskolákban végzett tanulók számára lehetővé tették 10 hónapos szakosító képzés után a szülésznői oklevél megszerzését.

Iskolánk a nappali tagozatos oktatás mellett az egész Dél-alföldre kiterjedő felnőttoktatást, tanfolyami képzést, továbbképzést is folytatott, és jelenleg is folytat. 1954-ben 16 szakon indult meg az egészségügyi szaktanfolyamos oktatás, kezdetben a Teleki utcai épület tantermeiben. 1958-ban ismét megindult a munka melletti alapképzés általános ápolói és gyermekápolói szakon, kihelyezett osztályok is indultak Makón, Szentesen illetve Hódmezővásárhelyen.

Az iskola neve 1960-tól: Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakiskola. 1975 őszén indult az iskolarendszerű, középfokú oktatás az egészségügyi szakiskolákban az Egészségügyi Minisztérium határozata alapján (27/1975. (Eü.K.18.) EüM. számú utasítás). A döntést többéves vita és előkészítés előzte meg, s végül az eddig felnőtt korú lányok két éves szakmai képzését a 14 éves, 8. osztályt elvégzett "gyerekek" 3 éves általános és szakmai oktatása - nevelése váltotta fel. Az egészségügyi szakiskola középfokú oktatási intézmény volt. Az itt végzettek képesítése az előzőeknél egy fokkal alacsonyabb, de szélesebb körű lett: betegápoló helyett általános ápolókat, általános asszisztenseket képeztek. Ezzel az átszervezéssel az egészségügyi szakoktatás szakiskolai formája - az egészségügyi szakközépiskolák után - szintén beilleszkedett a középfokú, iskolarendszerű szakképzésbe.

A Tömörkény Gimnáziumban 1965-ben alakult egészségügyi szakközépiskolai tagozat. A lányok az érettségi mellé eleinte csecsemő- és kisgyermekgondozói képesítést kaptak. Az 1970-es évektől az egészségügyi szakközépiskolai szakmai tanterveket módosították, és így általános ápolói asszisztensi képesítéssel fejezték be az itt tanulók tanulmányaikat. A "tömörkényes" lányok megfelelő gyakorlószobák hiányában - a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakiskola szakmai tantermeit vették igénybe a délutáni órákban. Ez is indokolta a döntést, hogy a szakközépiskolát helyezzék át a "Kossuth Zsuzsába". A kollégisták az akkori Bebrits Lajos Vasútforgalmi Szakközépiskola területén lévő, volt főiskolai kollégiumi részben nyertek elhelyezést, és megkezdődött az épület átalakítása.

1980 őszére megújult az I-II. emelet, 6 új tanterem, 3 új demonstrációs terem, 2 szakmai öltöző, szertárak, felújított ebédlő, társalgó, frissen festett-mázolt épület várta a "szakközepeseket", mind a négy osztály egyszerre került át a két levelező egészségügyi szakközépiskolai osztállyal együtt.

Az iskola új neve 1980-tól: Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola lett. 1984 áprilisában az Egészségügyi Minisztérium iskolánkban rendezte meg az Országos Szakmai Egészségügyi Tanulmányi Verseny döntőjét.
1983-tól a budapesti Egészségügyi Főiskola Pedagógiai Intézete iskolánkat a szakoktatóképző szak gyakorlóiskolájának kérte fel.

1984-ben az Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézete országosan megalakította a szakmai alap- és továbbképzési régiókat. A szegedi Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola nyerte el a IV. számú, dél-alföldi régió centrumának feladat- és hatáskörét a SZOTE oktatási bázisával karöltve 1992-ig, a régiórendszer megszűnéséig.

1991-ben beiskoláztuk az utolsó szakiskolai osztályt, akik 1994-ben tettek képesítővizsgát. 1991-ben indítottuk a gimnáziumi képzést, egy általános tantervű osztállyal, így ismételten új nevünk lett: Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola.

1992-ben a JATE bázisiskolája lettünk, megjelentek a II-III. éves egyetemi hallgatók pedagógiai hospitálási gyakorlatra, az V. évesek pedig gyakorlótanításra.
1994. szeptemberétől megkezdődött egy osztályban a humán-egészségügyi szakmacsoportos képzés, ami azóta is népszerű oktatási formánk. A humán-egészségügyi szakmai orientáló tárgyak felkészítenek az egészségügyi pályára, de a tanultaknak, a kialakított készségeknek minden, emberekkel foglalkozó, humán pályát választó szakember hasznát veheti. 1994-ben hirdettük meg az V. évfolyamot az érettségizett szakközépiskolásoknak, hogy nappali tagozaton minősítő vizsgát tehessenek felnőtt szakápolói szakon. Ugyanebben az évben a Ságvári Gimnáziumból hozzánk települt át a levelező tagozat.
1996-ban indult az érettségire épülő nappali szakképzés csecsemő- és gyermekgondozó és ápoló, szülésznő szakokon.
1996-ban ismét új nevünk lett: Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakképző Iskola.
1997-ben a kollégiumunkat a közgyűlés megszüntette, kollégistáink a város kollégiumaiban kaptak férőhelyet.
1997 októberében a közgyűlés határozatot hozott az iskola áthelyezéséről a Szabadkai út 7. sz. alá 1998. július 1-i hatállyal, mivel az épületet visszakapta a jezsuita rend.
Ebben a tanévben ünnepeltük az iskola fennállásának 50. évfordulóját. Az ünnepség egy hetes rendezvénysorozat volt, melyre meghívtuk az iskola régi oktatóit, tanulóit és jubileumi évkönyvet jelentettünk meg, emlékérmet adtunk ki. A megnyitón megjelent körünkben az egészségügyi miniszter úr is, aki munkája elismeréséül okleveleket nyújtott át dr. Dux Ernőnek, Pajtényi Ferencnének és Döme Dezsőnének.
Az 1998-99-es tanévet továbbra is a Kálvária sgt. 1. alatti épületben töltöttük, miután a közgyűlés visszavonta a határozatát, a jezsuita egyház pedig még egy év haladékot adott a költözködéshez.
1998 őszén ismét határozat született, amiben az iskola új székhelyének a Gutenberg u. 25. sz. alatti általános iskola épületét jelölték meg, tehát 1999 nyarán költözködtünk.

Gutenberg u. 25.

2004-ben ismét új nevünk lett: Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. július 1-től két szakközépiskola - a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola és a Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola és Szakiskola – jogutódjaként létrehozta a Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könnyűipari Szakképző Iskolát. Az iskola új épületbe költözött a Kodály tér 1. szám alá.

Kodály tér 1.

2009-ben Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése strukturális változtatást hajtott végre: a szakképző iskolákat nagyobb szervezeti egységekbe vonta össze, amelyeket főigazgatók vezettek. Iskolánk a Szegedi Szolgáltatási Középiskola és Szakiskola tagjaként a Vedres István, a Kiss Ferenc és a Fodor József szakközépiskolával együtt állt Deák Attila főigazgató úr irányítása alatt.
2013. január 1-jétől az iskola állami fenntartásba került, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerülete látja el a fenntartói - üzemeltetői feladatokat.
A 2013/14-es tanévet újabb szervezeti átalakítás után a Vedres István szakközépiskolával közös igazgatás alatt kezdtük meg. Az összevont intézmény elnevezése: Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola, intézményvezető: Deák Attila. A székhelyintézmény mellett iskolánk tagintézményként működik Szegedi Szolgáltatási Szakképző Iskola Kossuth Zsuzsanna Tagintézménye néven.

Az iskola igazgatói

• 1948: dr. Simoncsics Pálné
• 1952-54: Tébesz Antalné
• 1954: dr. Gál Györgyné
• 1957: dr. Ottovay Istvánné
• 1959: dr. Lovász Tiborné
• 1978: Pajtényi Ferencné
• 1996: Tripolszky Imréné
• 2002: Laukó Emőke
• 2006: Horváth Levente Attila
• 2010: Szabóné Diós Edit

Szegeden a textilipari szakképzés 1951-ben több helyszínen indult meg. Ebben az évben történt a Textilipari Technikum alapítása, majd 1952-ben megkezdődött az oktatás a József Attila sugárút 115. számú épületben. Az elkövetkező időszakban folyamatosan bővült, gyarapodott az iskola.

József Attila sugárút 115.

A képzés terén fontos változás volt az 1968. év szeptemberétől bevezetett szakközépiskolai rendszerű oktatás. Az 1970-es évek elején a rost- és pamutfonó, ill. szövőágazat mellett megjelent a hurkoló ágazat és 1974-ben megkezdődött a kötöde építése is. Amikor az iskola fennállásának 25 éves jubileumát ünnepelte, már a fonoda és a kötöde is üzemelt.
Az iparitanuló oktatást 1961-től jegyezték Szegeden a fonó szakmában, majd hamarosan a szövőképzés is megindult. A Pamutfonó- Szövőipari Tanulóiskola 1965-ben kezdte meg működését a Textilművek területén kialakított intézményben. Az 1970-es évek végén kötő tagozattal bővült a képzés, sok oktatás ekkor vált háromévessé.
1991-től megkezdődött a szakközépiskolai képzés is előbb francia női szabó, majd takács és kötöttáru-készítő szakmában. Az intézmény 1992-ben a Bakay Nándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola nevet vette fel.
A felnőttoktatásnak is hagyományai voltak mindkét intézményben, a Textilipari Technikumban szinte a kezdetektől, a szakmunkásképzőben pedig 1987-től létezett ez az oktatási forma.
Az 1994-es esztendő jelentős változást hozott a két iskola életében. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Textilipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola néven, a Technikum épületében egy intézménnyé vonta össze a hasonló profilú iskolákat. Így létrejött Dél-Magyarország legnagyobb könnyűipari szakközépiskolája, mely 60 fős leánykollégiummal is rendelkezett a Rigó utcai épületben.
A gazdasági, társadalmi változások új utak, új lehetőségek keresésére ösztönözték az iskola vezetőit, így szinte évről évre új oktatási, képzési formákat indítottak. Fiatal szakmunkások nappali tagozaton két év alatt készültek fel az érettségi vizsgára, érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők pedig ruhaipari technikusi képzettséget szerezhettek két év alatt modellező, technológus és marketing ügyintéző szakirányon. Hasonló feltételek mellett kezdhették meg a fiatalok a tanulást a divatstílus-tervező szakon.
Az iskola tanulólétszáma meghaladta a 600 főt, a tanulók nappali és levelező tagozaton készültek a záróvizsgákra.
1996-ban vette fel az iskola Tisza Lajos nevét. A névadó élete, Szeged nagy árvíz utáni újjáépítésében játszott kiemelkedő tevékenysége példaként állt diák és pedagógus előtt egyaránt: kitartásra, a nehéz körülmények közötti helytállásra, jó értelemben vett patriotizmusra ösztönözte az iskola közösségét.
Az iskola pedagógiai hitvallásául Tisza Lajosnak, az 1879. évi árvíz után a város újjáépítőjének mondását választotta:

Az iskola igazgatói

• 1951: Dr. Jakab István
• 1975: Vőneki Gyula
• 1994: Dr. Koczor Lajos